Bükkzsérc Község idegenforgalmi vonzástényezői, középületei, látnivalók.
A település, mint egy jellegzetes Dél-bükki falu idegenforgalmi vonzerejét alapvetően meghatározzák a község közigazgatási területéhez tartozó, közel 3800 ha területű, a belterülettől nagyjából északi irányban elterülő bükki erdőség, a bogácsi termálfürdő közelsége, valamint az itt pihenők által közúton könnyen elérhető két közeli város, Mezőkövesd és Eger nyújtotta lehetőségek. Az idegenforgalmi vonzástényezőket pontokba foglalva a fentiekhez kapcsolódóan a következő helyi sajátosságokat kell kiemelni:
1. Tiszta, egészséges, jó levegő, a hegyi klíma.
2. 2. Hagyományos falukép, a gyönyörű táji panoráma, ami a séták során pihenést és nyugalmat biztosít az idelátogatóknak. Az Egri út végén lévő magaslatról körbe tekintve a Kárpátok hegyvonulatának kicsinyített mására emlékeztető hegykoszorúban gyönyörködhetünk. A község belterülete Észak-nyugati végéhez közel található 531 m magas Hódos hegyen egy meglepő látványt nyújtó, mintegy 100 m átmérőjű körbe foglalható patkó alakú terméketlen kopár, sziklás képződmény van, ami messziről is jól látható. A községben mintegy 30 db. esztétikus megjelenésű, a XX. sz. első felében kőből épült parasztházat a hagyományos népi építészet emlékeinek megőrzésére a helyi önkormányzat védetté nyilvánította.
3. 3. Az 1776-1780 között Esterházy Károly egri püspök által építtetett copf stílusú római katolikus templom a község egyetlen műemléke. A templomot feltehetően Franz József egri építész építette, de egyes források Fellner Jakabot tartják építőnek. Eredeti oltárképét nagy valószínűséggel Kracker János Lukács festette. A jelenlegi oltárképét, amely a Fájdalmas Anyát ábrázolja a keresztről levett Jézussal, Takács István mezőkövesdi templomfestő készítette 1938-ban. A templom szószékének hangvetőjén az osztrák császári korona látható. A templom külső és belső átfogó felújítására a helybeli római katolikus egyházközség tagjainak áldozatkész támogatásával 2000. és 2001. években került sor. Ennek keretében valósult meg a templom díszkivilágítása is. 2006. évben a templomkertet körülvevő bomladozó drótkerítést faléces kerítésre cserélték és a bejárati ajtó elé is faácsolatú kapu került.
4. 4. Az 1828-ban épült református templom. Ennek imaházát 1825-28 között építették a tornyot pedig 1884-ben emelték. A templom padozatát holland egyházi támogatással 1997-ben újították fel. Ugyanakkor helyezték el a fából készült míves faragású függő és fali világítótesteket és a karzat új tartóoszlopait is, amelyet Sebestyén József Erdélyből származó noszvaji fafaragó készített. A templom külső és belső felújítására nagyarányú állami támogatással, valamint a helybeli református egyházközség tagjainak adományaival és odaadó munkájával legutóbb 2000. és 2001. években került sor. Itt is megvalósult a templomtorony díszmegvilágítása, a működő toronyórák felszereltetéséhez anyagi támogatással a község lakosságának szélesebb köre is hozzájárult.
5. 5. Baptista Imaház a község északi részén a Rákóczi és a Hősök utcák elágazásánál található és a környék meghatározó jellegű vallási középülete. A torony nélküli imaházat az 1900-as évek elején Bükkzsércen meghonosodott és rövidesen megerősödött baptista gyülekezet adományaiból és tagjainak áldozatkész munkájával 1914. évben építették, amelyben az első istentiszteletet 1915. év január 1-jén tartották. Az imaház bejárata fölötti félköríves külső homlokzaton a „Vigyázzatok és imádkozzatok. Baptista Imaház” felírat látható.
6. 6. A község további köztéri létesítményei és középületei: Az I. világháborús hősi emlékmű (Petőfi út 13-15.)1939. évben épült terméskőből, bogácsi dácit tufából. Kivitelezője Papp Károly bükkzsérci kőművesmester volt. A szobor utca felőli oldalán az I. világháború bükkzsérci hősi halott katonáinak márványtáblába vésett névsora és felette a koronás magyar címer reliefje van elhelyezve. A kissé tömör abeliszk formájú szobor tetején az építéskor elhelyezett bronzból öntött turul madarat 1951-ben az országban akkor fennálló politikai felfogás nyomására eltávolították. A turulmadarat az 1989. évi politikai rendszerváltás után a megyében az elsők között újraöntötték és visszahelyezték a szoborra. A II. világháborús hősi emlékmű a község központjában a művelődési ház előtti kis téren helyezkedik el. Az ugyancsak bogácsi dácit tufa terméskőből készült obeliszk formájú szobrot eredetileg más célra emelték és 1952. május 1-jén avatták fel. Akkor a szobor utca felőli oldalán a „Békét akarunk” feliratot vésték a két, koszorú alakba hajló pálmaág fölé és az obeliszk csúcsán egy fémből készült, 5 ágú csillagot helyzetek el. A szobrot a község neve első okleveles említésének 750-dik évfordulóján (-gazdasági okokból-) 1998. évben Kő Pál neves szobrászművész tervei alapján a községi önkormányzat hősi emlékművé átalakítatta. Ennek során eltávolították az obeliszkről az ötágú csillagot, az obeliszk felső részén elhelyezték az önkormányzat által akkor elfogadott községi címert, a szobor négy oldallapjára pedig a II. világháborúban hősi halált halt bükkzsérci katonák márványlapba vésett névsorát helyezték. A két hősi emlékmű köré a díszes lánckorlátot 2005 évben helyeztette el az önkormányzat.
A művelődési házat (Rákóczi út 120.) eredetileg „Leventeotthon”-nak tervezték és 1941-ben építették. A II. világháború befejezése után az épület fokozatosan átvette a „Művelődési Ház” funkciót, amit a benne elhelyezett könyvtárral együtt ma is betölt. A művelődési ház előtt található egy idegenforgalmi tájékoztató tábla a község térképével, valamint a Bükk hegység dombornyomású térképével.
Az Általános iskola (Petőfi út 13-15.) épületét a vele egybeépített tornateremmel együtt Dósa Károly építészmérnök tervei alapján 1989-ben emelték. A korszerű 8 tantermes iskolával kiváltották a korábbi, már korszerűtlenné vált, a Petőfi út 42. szám és a Rákóczi út 122. szám alatt működött iskolai épületeket. (Ezekben az épületekben az 1948 évben létrehozott „Állami Általános Iskola” előtt a Református Elemi Népiskola és a Római Katolikus Elemi Népiskola működött.) Az „Ódorvár Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda” elnevezésű alapfokú közoktatási intézményben ma színvonalas oktatási-nevelési tevékenység folyik. Az általános iskolai tanulók oktatásán kívül felnőtt oktatással is foglalkoznak az iskolában a számítástechnika területén. Ehhez kapcsolódóan az iskola ECDL vizsgaközpontként is működik.
7. 7. Pincesori látogatások. A községtől 1,5 és 2 km távolságban két telepen helyezkednek el a riolittufába vájt borospincék, amelyekben a kellemes zamatú, a zsérci bükkalján termett borokat érlelik. A pincék közül ki kell emelni az ún. „Alsó-hegyi” közismertebb nevén a „felső pincék” között található Pelyhe féle pincét. A pincét Pelyhe András és felesége múzeumszerűvé alakította ki és így rendezte be. A pince alkalmas kulturális rendezvények megtartására is. A pincében több, Soltész Sándor bükkzsérci naív művész tufába vájt, zsűrizett fali domborműve (reliefje) látható.
Pelyhe Pince-Múzeum (www.pelyhepince.hu)
Az 1865-ben épült présház felújítási munkálatait a Pelyhe család 2000-től kezdte meg. A népiesen berendezett présházban, a magán tulajdonú múzeumban, a szőlő-és borfeldolgozás eszközei, valamint a háromfunkciós tájjellegű kemence körül a régi gasztronómia tárgyai láthatók, de igazi különlegesség a zsűrizett pincefaragások. 2014-ben bekerült a különleges pincefaragás a BAZ megyei értéktárba. 2016-ban a pincénk a riolittufa-faragásaival Hungarikum-ként bekerült a Bükkaljai Kőkultúra látnivalói közé!
Zsűrizett tufapince faragások: A volt Katolikus Egyházi tulajdonú 20m hosszúságú riolittufa pincében láthatók Magyarország első zsűrizett tufapince faragásai, amelyet a helyi lakosú Soltész Sándor tufafaragó mester készített. (Szüretel a család; Satulás és boroshordóba öntés; Borosgazda kínálja a vendégeket) 2006. februárjában a Népi Iparművészeti Osztály mindhárom alkotást zsűrizésre méltónak találta. A faragásokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa is megtekintette. A Pelyhe Pincében lévő faragások életnagyságú alkotások, amelyek a szőlőművelés jeleneteit mutatják be.
Magánmúzeumról: A présházhoz hozzáépített félkör alakú épületben található tájjellegű (3 funkciós) kemence köré kerültek a régmúlt sütő-főző edényei, régi falvédői, valamint a szőlő-és borfeldolgozás tárgyi eszközei. A tárgyak neve mellett megtalálható az adományozó neve, a település neve, illetve a gyűjtött tárgy kora is. A kemencében különleges tájjellegű finomságok készülnek. A magánmúzeumot 2006. augusztus 18-án Jéger Károly mezőkövesdi Atya, szentelte fel, illetve a kiállítást, dr. Barsi Ernő néprajzkutató nyitotta meg a sályi kórus gyönyörű előadásával. A pincemúzeum 2008-ban elnyerte a „Különlegesen kiváló pincediploma” címet, ugyanabban az évben az MTV1 Főtér március 9-i adásában szerepelt.
A múzeum a Tájházak Szövetségének tagja.
A pince bejelentkezéssel látogatható!
Cím: 3414 Bükkzsérc, Felső pincesor 37.
Telefon: +06 (70) 639-2603; +06 (70) 310-8519
E-mail: pelyhe.andrasne@gmail.com
Web: www.pelyhepince.hu
8. 8. Gazdag vadásztradíciók. A községben működik egy vadásztársaság, a „Zsérci Vadásztársaság”. Több, társaságbeli magánszemély rendelkezik értékes trófeagyűjteménnyel.
9. 9. Gyalogtúrák, kerékpártúrák, hegyi kerékpár versenyek lehetősége a Bükk déli nyúlványai között. A versenyszerű rendezvények megtartásának lehetőségét a Bükki Nemzeti Park igazgatóságával és az Egererdő Zrt-vel egyeztetni kell.
10. A „Községi Emlékház”. A Petőfi út 39. szám alatt, a római katolikus templom mellett található. Az épület a községi önkormányzat tulajdonában van és helyi védettség alatt áll. Az eredeti elképzelés szerint az épület helységeit a korábban itt élt lakosság emléktárgyaival, használati eszközeivel tervezte berendezni a községi önkormányzat. Amíg a kellő számú községi relikvia össze nem gyűlik az Emlékház helyiségeit alkalmi kiállítások rendezésére lehet hasznosítani. Jelenleg az épület egyik helyiségében Dr. Pintér Károly bükkzsérci lakos kiállítása látható amin a régi bükkzsérci lakosokról készült fényképeket mutatja be. Az Emlékház udvarán látható egy felszerelt ekhós (sátoros) meszes lovakocsi, ami a régi bükkzsérci meszeseknek állít emléket, továbbá egy hagyományos kenyérsütő kemence a hozzátartozó kiszolgáló eszközökkel, valamint egy fából ácsolt „egyes” sertésól, vagy ahogy erre felé nevezték „hidas”.
11. 11. A Hajnóczy Cseppkőbarlang a község központjától Északra mintegy 6 km távolságra van. A feltárás alatt lévő Ódor-hegyi cseppkőbarlang üregei Bükkzsérc és Cserépfalu közigazgatási területeit egyaránt érintik, de a barlang bejárata Cserépfalu közigazgatási területére esik. A Tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium barlangkutatói a kutatási turnusaik alatt az érdeklődő látogatók kisebb csoportjának a barlangot bemutatják, de a barlang a nagyközönség, a nyilvánosság előtt nincs nyitva.
12. 12. A községi rendezvények közül legjelentősebb a 2005. évtől immár hagyományosan megrendezendő „Bükkzsérci Falunapok”. Ez a 3 napos rendezvény általában június elejére többnyire az első hét végére esik. A rendezvény fontos eseménye az 1996. óta évente megtartott borverseny valamint egy-egy „országos hírű”, könnyűzenét előadó együttes szereplése. A rendezvény keretében az általános iskolai tanulók részére külön műsort szerveznek. A nagyrendezvényen kívül az önkormányzat vagy az általános iskola még számos, többnyire az állami ünnepekhez kapcsolódó egyéb ünnepi rendezvényt (Május 1., A Magyar Hősök Napja, Augusztus 20., Október 23.) is tart.
3. A község idegenforgalmát segítő háttér
A község idegenforgalmát segítő háttér kiépülése lendületesen fejlődik. Fokozatosan felszámolják a sok kellemetlen hatással járó házi sertéstartást és az idegenforgalmi célra felszabadított és hasznosításra szánt lakószobák vagy épületrészek komfortfokozatát igyekeznek az ide érkező vendégek mai igényeihez igazítani. A falusi turizmus szolgálata egyre bűvül a községben, a bejelentett szállásadók száma növekvőben van. A csendes falusi környezetben fekvő vendégházakban jelenleg 50-60 ágy vehető igénybe. A községben működik a „Fekete Kos Fogadó” nevű melegkonyhás vendégfogadó, amelynek eddig is meglévő 4 vendégszobája most egy az épülethez szervesen kapcsolódó „wellnes hotel”-szerű épületrésszel egészült ki, ami a legmagasabb szintű igények kielégítésére is alkalmas lesz. Szezonálisan (a nyári tanítási szünetben) az általános iskolában és önkormányzati épületben diákcsoportok is elszállásolhatók. A szállást igénybe vevők a napköziotthoni konyháról étkezést is igényelhetnek. A községben a helyi lakosság és az ide látogatók alapellátását 4 élelmiszer vegyesbolt, továbbá egy italbolt és egy presszó biztosítja.
A BÜKKZSÉRC-ről szóló írás a szerző önálló szellemi terméke és az abban közölt adatok hitelességéért felelősséget vállal. Ezért a dolgozat vagy annak részleteinek mások által történő felhasználása, közreadása csak a szerzővel történő egyeztetés után lehetséges.
Bükkzsérc, 2007. január 26.
Dr. Pintér Károly szerző
