Lakossági tájékoztatás ebösszeírásról
Az adatlapokat kérjük 2026. szeptember 30-ig juttassák vissza a Hivatalba.
Lakossági tájékoztatás ebösszeírásról
Az adatlapokat kérjük 2026. szeptember 30-ig juttassák vissza a Hivatalba.
Az aranyszínű sárgaság betegség a legjelentősebb növényegészségügyi fenyegetés jelenleg a hazai borvidékekre és a kiskerti szőlőültetvényekre nézve. Az FD betegség 19 vármegyéből 18-ban már jelen van szőlőn. Terjedésének megakadályozásában nemcsak a hivatásos szőlőtermesztőknek, hanem a házikerti és hobbicélú szőlőtulajdonosoknak is fontos szerepük van.
A karantén betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a megfelelő időpontban történik. A szőlőben kabócák ellen engedélyezett, de nem megfelelően kiválasztott növényvédőszer és a rosszkor végrehajtott permetezés nem nyújt hatékony védelmet, lényegében hatástalan. Ezzel kárba megy a ráfordított idő és pénz, ráadásul felesleges környezeti terhelést is jelent.
A fertőzés korai felismerése is kulcsfontosságú a hatékony védekezéshez és a további terjedés megelőzéséhez. Fontos a szőlőtőkék, szőlő ültetvények folyamatos átvizsgálása. Amennyiben a szőlő tulajdonosok gyanús tüneteket észlelnek, lényeges, hogy azt haladéktalanul jelezzék az illetékes hatóságnak, ezzel is hozzájárulva a hazai szőlőültetvények védelméhez.
A Nébih folyamatosan közzéteszi az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez szükséges aktuális információkat. A https://portal.nebih.gov.hu/




Aki úgy dönt, hogy fittyet hány a korlátozásokra, az nagyon mélyen a zsebébe nyúlhat, ugyanis a hatályos magyar jogszabályok – köztük a tűzvédelmi hatósági feladatokat szabályozó kormányrendelet – alapján a szabályszegők komoly pénzbüntetésre számíthatnak.
A tűzvédelmi bírság kiszabásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint a tűzvédelmi előírások megszegése, illetve a tűzgyújtási tilalom idején elkövetett jogellenes égetés az okozott veszély mértékétől függően
húszezer forinttól akár több millió forintig is terjedhet.
Amennyiben a gondatlanságból vagy szándékosan gyújtott tűz miatt jelentős kár keletkezik, vagy közvetlen életveszély alakul ki az erdőkben, a kiszabható bírság összege a magánszemélyek esetében is elérheti a milliós tételt, míg intézmények vagy cégek esetében akár a 3 millió forintos felső határt is súrolhatja.
A hatóságok és a katasztrófavédelem szakemberei folyamatosan ellenőrzik a kiemelt kockázatú területeket, hiszen a szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi felelőtlenségből adódik, a meggondolatlanság ára pedig idén nyáron nemcsak ökológiai katasztrófa, hanem súlyos anyagi csőd is lehet.